2023. február havi programok

Fagyot fújó február

Február havi program

A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava, meteorológusok adták a hónapnak a Télutó megnevezést, a régi Székely - Magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezték, Eleink a Szarvastor havának elnevezést használták.

A hónap 28 napos, szökőévben 29. A történelem eddigi folyamán háromszor fordult elő, hogy harminc naposra sikeredett a hónap. Szabályos években a február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év márciusa, szökőévekben pedig, mint az adott év augusztusa.

 

Februárban a farsangi mulatságra készülünk. A farsangi időszak vízkeresztkor kezdődik és húshagyó keddig tart. A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A falusi közösségek számára ez volt az egyik leggazdagabb, hagyományokkal, szórakozási szokásokkal teli időszak: a disznótorok, lakodalmak, evés, ivás, jelmezes felvonulások ideje. Különösen az utolsó három nap: farsang farka (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd) volt az igazi farsang!

A legények, lányok táncmulatságai pedig lehetőséget kínáltak az udvarlásra, párválasztásra, hiszen a házasságkötés fontos feltétele volt a következő nemzedékek megszületésének. Ezért beépültek a szokásrendbe olyan (finomabb - vaskosabb) játékelemek, amelyekkel pellengére állították azokat a lányokat, akik még nem mentek férjhez. Vénlánycsúfoló volt a tuskóhúzás, kongózás, állakodalom. A régi időkben a farsang legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás volt, amikor maskarákba bújtak az emberek és játszottak, mókáztak, táncoltak a legkedveltebbek a medve-, kecske-, gólya- és a lóalakoskodók voltak. 

Február 2. - Csütörtök - Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Gyertyaszentelő Boldogasszony egy katolikus ünnep február 2-án, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli. Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta a jeruzsálemi templomban a gyermekét. A jelenlévő idős Simeon, Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a szentelt gyertya és a gyertyaszentelés szokása. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A gyertya Jézust jelképezi. "Jézus a világ Világossága."

A templomokban gyertyaszentelést tartanak. Régen, égő gyertyákkal kerülték meg a templomot, s a falu határát Gyertyaszentelő Boldogasszony napján. 

Időjárásjósló nap: A néphit szerint e napon a medve kijön a barlangjából körülnézni. Ha napos az idő, és meglátja a saját árnyékát, megijed, visszabújik, mert még rossz idő következik, hosszantartó lesz a tél. Ha nem látja meg az árnyékát, akkor hamarosan vége a télnek.

Február 3. Péntek - Szent Balázs püspökre emlékezünk ezen a napon 

Legendája szerint, egyszer egy özvegyasszony fia halszálkát nyelt le, s fuldokolni kezdett. Balázs püspök mentette meg az életét. Később a püspök börtönbe került, s az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki.

A templomokban Balázs áldásban (balázsolás) részesítenek bennünket, így jár közbe az Istennél Szent Balázs püspök a hívekért, hogy óvja meg őket a torokbajtól és más betegségektől. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje. 

Február 7. - Kedd

Nyílt napot tartunk a középső csoportos gyerekek szüleinek 7:30 -11 óráig

Sok szeretettel várjuk a középső csoportos gyerekek édesanyját és édesapját ezen a délelőttön, hogy néhány órán keresztül legyetek részesei gyermeketek óvodai életének!

Február 13. Hétfő, 14. Kedd 15. Szerda

Fogadó órát tartunk a középső csoportos gyermekek szüleinek, időpontra a csoportos óvónéniknél lehet feliratkozni. 

Február 16. - Csütörtök délelőtt - Farsangi mulatság

Minden kisgyermeket szeretettel várunk a mókára, kacagásra, ügyességi játékokra és táncmulatságra! A jelmezeteket ne hagyjátok otthon! Örömmel vesszük, ha népmesei figurákba öltöznek a gyerkek. 

Február 22 - Hamvazószerda

Hamvazószerdával elkezdődik a liturgikus évünk egyik legszebb időszaka a húsvéti ünnepkör, mely egészen Pünkösd vasárnapig tart majd. Hamvazószerdával kitárul előttünk a nagyböjti bűnbánati út, melynek végén a keresztre feszített, de a feltámadt Krisztus vár.

A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. Húsvét előtt negyven nappal van bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk. Így valójában hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el. A 40 mégis 40, mert a vasárnap nem böjti nap. A hamvazkodás szokása katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával, keresztet rajzol a hívek homlokára. A böjt több, mint az evészet korlátozása, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, ekkor különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

A nagyböjti bűnbánati idő még a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Esküvőt nem tartottak, tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó. 

Február 24. - Péntek, Jégtörő Mátyás napja

"Mátyás tör, ha talál, ha nem talál, csinál" - mondták a régiek: Ha Mátyás neve napján jeget talál, akkor azt elolvasztja, ha nem lel, fagyot hoz.

Köszönettel fogadunk a szülőktől paradicsom, paprika, sárgarépa, zöldborsó, saláta, spenót, karalábé, cékla, retek, uborka magokat, amit elültethetünk a kiskertünkbe, és miből palántákat nevelhetünk és gondozhatunk a csoportszobában, majd tavasszal kiültethetünk.